PÁLYÁZATOK-ARCHÍVUM

EURÓPAI ÓVODA A CSEMŐI GYERMEKEKNEK

ROP-2.3.1.-2004-06-0024/35.

A projekt célkitűzései:

A pályázat elkészítésekor az alábbi célokat tűzte ki:
Az óvodás korú gyermekek nevelési feltételeinek biztosítása és javítása, az óvodai férőhelyek számának növelése.
A községünkben és környezetünkben élő hátrányos helyzetű családok és a romák segítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek felkészítése az általános iskolára. A roma szegregáció megelőzése, felzárkózásuk feltételeinek a megteremtése.

Projektünk fent megfogalmazott céljai teljes mértékben igazodnak a ROP 2004-es kiírásának célkitűzéseihez és programjához. A legfontosabb célkitűzés a hátrányos helyzetű célcsoportok esélyegyenlőségének javítása az elhelyezés körülményeinek és feltételeinek javításával.

A projekt céljaihoz kapcsolódó közvetlen és közvetett környezeti fenntarthatósági célok:
· A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

· Az emberi szükségletek kielégítése és a környezet állapota közötti egyensúly biztosítása

· A természeti erőforrások fenntartható használata

· A meglévő értékek védelme és megőrzése

· A helyi közösségünk hosszú távon egészséges környezetének biztosítása

A projektünk célcsoportjai

A projekt célcsoportjainak meghatározásánál a kiindulási pont az volt, hogy személy szerint mindenki érintett a településen és környezetében, akiknek gyermekeit jelenleg, vagy a jövőben óvodai ellátásban kell részesíteni. Az érintett lakosságon belül mindenképpen szükséges bizonyos szükségleti, életkori és helyzeti jellemzők alapján az egyes csoportok szegmentálása és elhatárolása.

A projektünk célcsoportjai a korosztályi bontásban a következők:

- 0-3 éves gyermek korosztály
- 3-7 éves, óvodás korú gyermek korosztály

A hátrányosság helyzetét tekintve:
- a roma gyermekek
- a sajátos nevelési igényű gyermekek
- a hátrányos helyzetű családokban nevelkedő gyermekek

A nevelő családokat tekintve:
- az óvodáskorú kisgyermekes családok
- az óvodáskorú kisgyermekes roma családok

Speciális helyzetből eredő csoport:
- kistanyás térségekből 4 irányból, több km-ről naponta bejáró gyermekek.

A 70-es években épült a 75 férőhelyes óvoda, 1977-ben pedig a 250 férőhelyes iskola. 2004-re a gyermeklétszám - az országos átlagtól eltérően - több mint a duplájára emelkedett. A 2004-es állapot szerintii 100 %-ot jóval meghaladó kihasználtság mellett a zsúfoltság időnként elviselhetetlen volt. Ez jelenleg egy kényszer megoldást eredményezett, mivel két különálló épületben vannak elhelyezve a gyerekek, és egymástól elválasztva kellett a nevelőmunkát folytatni.  Ugyancsak megoldandó probléma volt a speciális helyzetből eredően az, hogy a gyermekek 60-70%-a naponta a tanyás területekről, 10-20 km-es távolságból, 4 különböző irányból járnak be az óvodába. Ennek okán meg kell oldani a gyermekek ellátását, foglalkoztatását 5 órától este 19 óráig.

A roma gyermekek alacsony arányszáma jellemző az óvodában a lakossági arányhoz képest. Az óvodába járatott roma gyermekek arányszámát meg kell növelni az elhelyezés, a nevelési feltételek szegregáció mentes és azt megelőző megoldásával. A két fenti kulcsprobléma megoldására a projektünk segítségével egy újszerű, innovatív, példamutató megoldást alakítunk ki. Korszerűtlen épület, gépészetileg elavult közművek és épület-villamossági berendezések, amelyeket a szabványoknak és a környezeti fenntarthatósági céloknak megfelelően fel kellett újítani. Energiapazarló fűtési rendszer, rossz nyílászárók, amelyeket a szabványoknak és a környezeti fenntarthatósági céloknak megfelelően szintén fel kellett újítani. A magas energia költséget csökkenteni kellett.

A megvalósult projekt

Foglalkoztató egységek: A korábban meglévő 4 db szabályos csoportszoba megtartása mellett az épület teljes rekonstrukciójával további 3 db új csoportszoba és egy korszerű felszereltségű tornaszoba kialakítása történt meg bővítéssel és emeletráépítéssel.A gyermek öltözők és WC-k részben a meglévő építmény rekonstrukciójaként, részben a bővítésben újonnan jönnek létre, minden csoport számára elkülönítetten (8-8 db). A földszinti rekonstrukcióval szülői WC is biztosítva van.

Igazgatási egység: A bővítés révén az óvodavezetői, vezető-helyettesi és gazdaságvezetői iroda, továbbá nevelőtestületi szoba és dohányzó is létesült.

Egészségügyi és szociális helyiség: A rekonstrukcióban orvosi szoba és elkülönítő, a bővítésben személyzeti öltöző, mosdó kialakítása is megtörtént.

Sport és szabadidő egység: Az új tornaszoba a kapcsolódó szertárral, valamint a speciális készségfejlesztő csoportszoba jó lehetőséget ad a gyermekek belső téri sportolásához. Az óvoda telkének és környezetének teljes körű rendezését követően teljes értékű játszóudvar épült ki, korszerű játszóeszközökkel, udvari játékokkal.

Közösségi tér: A bővítés miatt épülő bejárati tornác és lépcsőház ill. a rekonstrukció révén felszabaduló belső közlekedők teljes értékű használatot biztosítanak. A közlekedők kialakítása a fogyatékosok sajátos igényeit és figyelembe veszi.

Üzemeltetési egység: A karbantartás számára műhely és raktár épül a bővítésben.

Étkezés, étkeztetés: A helyben étkezéshez a magyar és EU-s közegészségügyi, élelmiszerhigiéniai követelményeknek megfelelő tálaló konyha létesült.

Üzemeltetés: Az egész épületben új épületgépészeti és villamossági hálózat épült ki.

Általános jellemzők:

     A gyermek létszám: 7x24 = 168 fő

     A személyzet létszáma: 30 fő

     A fejlesztéssel létrejött óvoda hasznos területe: 1.245 m²

                  rekonstrukció: 498 m²

                  bővítés: 747 m²

      Az óvoda udvar területe: 5.996 m²

                 játszóudvar: 4.160 m²

                 konyha és gyakorlókert: 1.836 m²

A projekt végrehajtása során tervezési és kivitelezési előírás volt a környezetbarát technológiák, eljárások alkalmazása. A környezet-tudatos magatartás ösztönzése érdekében a nevelési-program felülvizsgálatra és átdolgozásra került.

Esélyegyenlőségi szempontok érvényesülése

A projektünk tervezése kezdetén a partnerekkel közösen az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében olyan célokat és elvárt eredményeket fogalmaztunk meg, amelyek a község hátrányos helyzetű társadalmi rétegére és csoportjaira, így különösen a nők,a roma kisebbséghez tartozók,a fogyatékkal élő, sajátos nevelési igényű gyermekek és a hátrányos helyzetű családok helyzetének javítását célozzák meg. A projekt tervezés során a következő tevékenységekkel biztosítottuk az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését:

Felmértük az egyes célcsoportok sajátos helyzetét és igényeit, Forgatókönyv módszerrel előre jeleztük és felvázoltuk a tervezett projekt esélyegyenlőségre gyakorolt lehetséges hatásait, Meghatároztuk azokat a teendőket, amelyeket beépíthetünk a projektbe. Elvárásokat fogalmaztunk meg az építészeti-kiviteli tervezéshez. A költségeket a tervezők beépítették a költségvetésbe.

A megvalósítás során:

A pályázó az egyéb partner szervezetek közreműködésével a helyi társadalom számára széles körű tájékoztatási lehetőséget és folyamatos konzultációkat biztosítunk a projekt előrehaladásáról, a kivitelezési munkálatokról, a közbeszerzés helyzetéről. 

Nyomon követés:

A pályázó önkormányzat és az óvoda együttes feladata az esélyegyenlőségre vonatkozó információk összegyűjtése és közreadása a projekt egészére nézve az indikátoroknak megfelelően. A cél az, hogy pályázó, a szerződő hatóság és a helyi lakosság folyamatosan felmérhesse az előrehaladást a tervekhez képest, és hogy nyomon követhetők legyenek a változások. 

Belső értékelés a projekt végén:

A projekt befejeztével a pályázó és az egyéb partnerek értékelik az esélyegyenlőségre vonatkozó célkitűzéseket és az eredményeket az elvárások alapján. Meg kell vizsgálni a projekt hatékonyságát és hatását, valamint a fenntarthatóságát az esélyegyenlőség szempontjából. 

Az esélyegyenlőség szempontjából fontos mozzanatok, amelyeket a pályázó partnerek kiemelnek és szem előtt tartanak:

- A projekt példaként szolgálhat más, környékbeli pályázók számára a helyes és követendő esélyegyenlőségi gyakorlat vonatkozásában,

- A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak a csemőieknek is más projektek megvalósításához, további támogatások megszerzéséhez.  A roma gyermekekkel óvodáztatásával kapcsolatban egyértelmű cél az óvodai roma gyermek létszám jelentős növelése. Ez gátat szab a szegregációnak, elősegíti az eredményes iskolai beilleszkedésüket. A környék női munkavállalói számára is segítség az, hogy valamennyi csemői kisgyermek óvodába járhat, így a nők munkavállalásának nincs akadálya.  Szándékaink és meggyőződésünk szerint a pályázatunk ESÉLYEGYENLŐSÉG SZEMPONTJÁBÓL POZITÍV projektként valósult meg.  

A környezeti fenntarthatóság szempontjai

A projektünk tervezése során nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a pályázati kiírásban vázolt mind az öt a fenntarthatósági célkitűzésnek megfeleljünk. A projekt tervezése során a környezeti fenntarthatóság érdekében a következőket tettük: 

1. A projekt megvalósulási helyén a pályázó partner szervezetek bevonásával a környezeti, társadalmi problémák megismerésére nyílt fórumot tartottunk arról, hogy a projektnek milyen környezeti fenntarthatósági vonatkozásai vannak?

2. A projektciklusok meghatározása során minden lépésnél elemeztük a projekthez kapcsolható fenntarthatósági elveket, mint szempontokat.

3. A vonatkozó fenntarthatósági elveket illesztettük a projekt céljaihoz.

4. A projekt végrehajtása során megvalósítható környezetbarát technológiák, eljárások alkalmazását - mint követelményt - előírtuk a tervezők és kivitelezők felé.

5. A projekt végrehajtása során a környezet-tudatos magatartás ösztönzése érdekében vállalt feladatok leírása. A tudatos tervezési munka eredményeképpen a megvalósuló projektünkben kiemelkedően fontos szerepet kaptak a környezeti fenntarthatóságot biztosító elemek, ezek: 

1. Korszerű, energiatakarékos és a levegőt kevésbé szennyező fűtési rendszer kialakítása

2. Hatékony szigeteléstechnikai eszközök alkalmazása az alacsonyabb energia-felhasználás érdekében

3. A teljes körű, biztonságos szennyvízelvezetés megoldása

4. Zaj és porvédő élő sövény megoldással az udvar elkerítése, elhatárolása

5. Környezet kímélő építőipari technológia előírása a tervezők és kivitelezők részére

6. A környezet-tudatos nevelés elemeit és módszereit az intézmény pedagógia-nevelési programjában felül kell vizsgálni és ha az hiányos vagy kevés, akkor azt ki kell egészíteni. A megvalósulást követően a következő környezeti fenntarthatósági célkitűzéseknek felel meg a projektünk:

I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

II.  Az emberi szükségletek kielégítése és a környezet állapota közötti egyensúly biztosítása

III. A természeti erőforrások fenntartható használata

IV.  A meglévő értékek védelme és megőrzése

V. A helyi közösségünk hosszú távon egészséges környezetének biztosítása. Összességében értékelve a törekvéseinket, vállaljuk és hisszük, hogy ez a humán erőforrás-fejlesztés jellegű projektünk a környezeti fenntarthatóságot ösztönző (pozitív) projektként valósult meg. Ez a projekt a megvalósulásával jelentős eredmény a környezet védelme és a fenntartható fejlődés érdekében.